Felhasznált szakirodalmak egyre bővülő tára

Anderson, C. A., Berkowitz, L., Donnerstein, E., Huesmann, L. R., Johnson, J. D., Linz, D., ... & Wartella, E. (2003). The influence of media violence on youth. Psychological science in the public interest, 4(3), 81-110. Elérhető: https://journals.sagepub.com/doi/epub/10.1111/j.1529-1006.2003.pspi_1433.x [Hozzáférés dátuma: 2025.03.01.]

Antalfai, M. (2007). Katarzis-élményre épülő tematikus művészet-pszichoterápia. In Z. Demetrovics, G. Kökönyei, & A. Oláh (Eds.), Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig (pp. 123-135). Trefort Kiadó.

Antalóczy, T., Pörczi, Zs. & Vaskuti, G. (2012). Óvodások távirányítóval. In Tibori T. (Ed.), A Kultúra és Közösség művelődéselméleti folyóirat. (pp. 143-153). Üllés: Belvedere Meridionale.

Bajzáth, M. (2014). Így megyek az iskolába. Kolibri Kiadó.

Bajzáth, M. (2017). Minden gyerek mesehős (Mesepedagógia-Népmesekincstár). In I. Szávai (Ed.), A mese hídszerepe (pp. 35-41). Pont Kiadó.

Bajzáth, M. (2020). Mesefoglalkozások gyűjteménye 1. Pedagógusoknak. Kolibri Kiadó.

Bajzáth, M. (2022). Kerek élet fája - Jeles napok mesekalendáriuma. Lampion Kiadó.

Baksa, B. (2018). Fejlesztési lehetőségek a népmesék feldolgozásában. In Fehér Á. & Megyeriné Runyó A. (Eds.), A mese szerepe a nevelésben, oktatásban: A Brunszvik Teréz Szakmai Napok keretében szervezett II. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konferencia kötete (pp. 76-86). Vác: Apor Vilmos Katolikus Főiskola és Martonvásár Önkormányzat. Elérhető: https://real.mtak.hu/78580/1/A%20mese%20szerepe%20a%20nevel%C3%A9sben_oktat%C3%A1sban.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.02.18.].

Balatoni, K. (2019). Fordulj vígan koszorú - Rábaközi játékok, mondókák, dalok. Örökös Stúdió Szolgáltató Bt.

Bálint, P. (Ed.). (2004). Közelítések a meséhez. Didakt Kft.

Banó, I. (1985). Megfújom sípomat erdő derekában… Tankönyvkiadó.

Bárdos, J. (2015). Család a tündérmesékben. Pont Kiadó.

Bárdos, J. (2021). Az élet értelme a tündérmesékben. Pont Kiadó.

Békefi Andrásné & Schaub Gáborné: A mese, a játék és a szemléltetés eszközei a környezeti nevelésben, avagy Manómesék hollóháton In. Fehér, Á., & Megyeriné Runyó, A. (Eds.). (2018). A mese szerepe a nevelésben, oktatásban: A Brunszvik Teréz Szakmai Napok keretében szervezett II. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konferencia kötete. Vác: Apor Vilmos Katolikus Főiskola és Martonvásár Önkormányzat. (pp. 91-99). Elérhető: https://real.mtak.hu/78580/1/A%20mese%20szerepe%20a%20nevel%C3%A9sben_oktat%C3%A1sban.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.02.16.].

Bettelheim, B. (1985). A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest: Gondolat Kiadó.

Boldizsár, I. (1997). Varázslás és fogyókúra: Mesék, mesemondók, motívumok. Kijárat Kiadó.

Boldizsár, I. (2004). Mesepoétika - Írások mesékről, gyerekekről, könyvekről. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Boldizsár, I. (2019). A királyné, aki madárnak képzelte magát. Jelenkor Kiadó.

Boldizsár, I. (2019). Meseterápia: Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Budapest: Magvető Kiadó.

Boldizsár, I. (2023). “Hogyan segítsek én terajtad?” Segítő kapcsolatok a mesékben. Magvető Kiadó.

Boldizsár, I. (Ed.). (2022). Mese. Összművészeti Folyóirat, 1(1).

Borbély, S. (2012). A szülők és mi. Budapesti Korai Fejlesztő Központ.

Borbély, S., Jászberényi, M., & Kedl, M. (1998). Szülők könyve. Medicina Könyvkiadó.

Bujdosóné Papp, A. (Ed.). (2017). A gyermeknek mese kell: A mese szerepe az óvodai és az iskolai nevelésben. Hagyományok Háza.

Carlsson, U., & Von Feilitzen, C. (1998). Children and Media Violence. Yearbook from the UNESCO International Clearinghouse on Children and Violence on the Screen, 1998. UNESCO International Clearinghouse on Children and Violence on the Screen, Nordicom, Goteborg University, Box 713, SE 405 30 Goteborg, Sweden (yearbook free for Clearinghouse members). Elérhető: https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED438893.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.03.01.]

Colman, I., Kingsbury, M., Weeks, M., Ataullahjan, A., Bélair, M. A., Dykxhoorn, J., ... & Kirkbride, J. B. (2014). Cartoons kill: Casualties in animated recreational theater in an objective observational new study of kids’ introduction to loss of life. BMJ 349 (December): g7184. Elérhető: https://www.bmj.com/content/bmj/349/bmj.g7184.full.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.02.16.]

Cremin, T., Flewitt, R., Mardell, B., & Swann, J. (2017). Storytelling in early childhood (pp. 67-85). Abingdon: Routledge.

Csányi, Y. (Ed.). (2001). Értelmileg és tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelése és oktatása: Útmutató szülőknek és szakértői bizottságoknak. ELTE BGGYFK.

Csóka, J. (Ed.). (2019). Mesék a gyógyulásról. Corvina Kiadó.

Dancs, N. (2019). A médiaerőszak, annak megjelenése a kisgyermekeknek szóló televíziós műsorokban. In Fehér Á. & Megyeriné Runyó A. (Eds.), A digitális világ hatása a gyermekekre: A Brunszvik Teréz Szakmai Napok keretében szervezett III. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konferencia kötete (pp. 73-79). Vác: Apor Vilmos Katolikus Főiskola és Martonvásár Önkormányzat. Elérhető: https://real.mtak.hu/92172/1/A%20digitális%20világ%20hatása%20a%20gyermekekre.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.02.18.]

Davis, N., Simms, L., & Korbai, H. (2015). Az aranytök. L’Harmattan/Mosoly Alapítvány.

Dömötör, T. (1972). Magyar népszokások. Corvina Kiadó.

Dömötör, T. (1983). Naptári ünnepek népi színjátszás. Akadémiai Kiadó.

Dunás-Varga, I., Barthel-Bianka, B., & Szekeres, Á. (2021). Az értelmi akadályozottság változó interdiszciplináris értelmezése és kontextusa. Gyógypedagógiai Szemle, 49(2-3), 1-15.

Eigner, B. (n.d.). Mese, mese, mátka - Kell-e a (kis)gyereknek a mesefilm? kapcsolatszerviz.hu. Elérhető: https://kapcsolatszerviz.hu/mese-mese-matka-kell-e-a-kisgyereknek-a-mesefilm/ [Hozzáférés dátuma: 2025.02.18.].

Faragó, J., & Fábián, I. (Eds.). (1982). Bihari gyermekmondókák. Kriterion Könyvkiadó.

Forgács, Gy. (2018). A digitális médiahasználati szokások szerepe az óvodás gyermekek fejlődésében. In G. Molnár P. & Szőke-Milinte E. (Eds.), Pedagógiai valóságok (p.7). Budapest: Szaktudás Kiadó Ház. Elérhető: https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/1349/1/Pedagogiai_valosagok.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.02.16.]

Forrai, K. (1991). Ének az Óvodában. Editio Musica Budapest.

Gágyor, J. (1982). Megy a gyűrű vándorútra: Gyermekjátékok és mondókák. Gondolat Kiadó.

Gőbel, O. (2014). Önmagunkban elmélyülten: Klaus W. Vopel ötlete alapján. L’Harmattan Kiadó-Könyvpont Kiadó.

Granasztói, S. (1974). Játsszunk a bábuval!. Móra Ferenc Könyvkiadó.

Gyarmathy, É. (2017). Neurológiai harmónia és diverzitás a digitális korszakban. Új Pedagógiai Szemle, 2017/9-10. Elérhető: https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/neurologiai-harmonia-es-diverzitas-a-digitalis-korszakban [Hozzáférés dátuma: 2025.02.16.].

gyermekut.hu. (2000). A mese jótékony hatásai. csalad.hu. Elérhető: https://csalad.hu/projektek/a-mese-jotekony-hatasai [Hozzáférés dátuma: 2025. 02. 16.].

Habib, K., & Soliman, T. (2015). Cartoons’ effect in changing children mental response and behavior. Open Journal of Social Sciences, 3(09), 248. Elérhető:https://www.scirp.org/pdf/JSS_2015092309544419.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.02.16.]

Hegyesi, H. (2023). Milyen mesét engedhetünk nézni a gyerekünknek? Maszol. Elérhető: https://maszol.ro/kultura/Milyen-meset-engedhetunk-nezni-a-gyerekunknek [Hozzáférés dátuma: 2025.02.18.].

Honti, J. (1975). A mese világa. Budapest: Magvető Kiadó.

Horváthné Fülep, É. (Ed.). (1995). Báb Játék Bábjáték Szöveggyűjtemény. Hajdúböszörmény.

Kádár, A. & Kerekes, V. (2017). Mesepszichológia a gyakorlatban: Az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása gyermekkorban. Budapest: Kulcslyuk Kiadó.

Kádár, A. (2012). Mesepszichológia: Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban. Budapest: Kulcslyuk Kiadó.

Kádár, A. (2014). Mesepszichológia 2. Útravaló kényes nevelési helyzetekhez. Kulcslyuk Kiadó.

Kádár, A. (2018). Mese az érzelmi intelligencia fejlesztésében, szerepe a nevelésben, oktatásban. In Fehér Á. & Megyeriné Runyó A. (Eds.), A mese szerepe a nevelésben, oktatásban: A Brunszvik Teréz Szakmai Napok keretében szervezett II. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konferencia kötete (pp. 138-146). Vác: Apor Vilmos Katolikus Főiskola és Martonvásár Önkormányzat. Elérhető: https://real.mtak.hu/78580/1/A%20mese%20szerepe%20a%20nevel%C3%A9sben_oktat%C3%A1sban.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.02.16.].

Kádár, A., & Kerekes, V. (2017). Mesepszichológia a gyakorlatban: Az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása gyermekkorban. Kulcslyuk Kiadó.

Kapitány, Á., & Kapitány, G. (2000). A tömegkommunikáció szimbolikus üzenetei (pp. 101–116). Budapest: Sajtóház Kiadó.

Kásler, T. T. (2017). Az óvodáskorú gyermekek televízió nézésének hatása a márkatudatosságukra és a fogyasztói magatartásukra. Marketing & Menedzsment, 51(4), pp. 39-48. Elérhető: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/871/741 [Hozzáférés dátuma: 2025.02.16.].

Kiss, J. (2004). A televízió hatása a kisiskolás gyerekekre. Új Pedagógiai Szemle, 54(9), 35–59. Elérhető: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00084/2004-09-ta-Kiss-Televizio.html [Hozzáférés dátuma: 2025. 02. 16.].

Kiss, V. (2017). Művészetalapú módszerek típusai és gyógypedagógiai vonatkozásai. Fejlesztő Pedagógia, 2017(1-2), 19-25.

Kóczián, S. (2014). Gyermekvédelem a médiajogban. Médiatudományi Intézet, Médiatudományi Könyvtár 13. Elérhető: https://mek.oszk.hu/13500/13512/13512.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.02.16.].

Korbai, H. (Ed.). (2010). Lotilko szárnyai. L’Harmattan/Mosoly Alapítvány.

Kós, L. (2006). MI a báb? In Báb-Tár I., 3(1), 21.

Kósa, É. (2006). A média szerepe a gyerekek fejlődésében. In Mindentudás Egyeteme. Mindentudás Egyeteme, 5. (pp. 165-186). Budapest: Kossuth Kiadó.

Kósa, É. (2015). A médiapedagógiai munka gyakorlata. In Kósa É. (Ed.), A Médiaszocializáció (pp. 51-98). Budapest: Wolters Kluwer Kft.

Kósa, É. (2015). A médiaszocializáció kezdetei. In Kósa É. (Ed.), A Médiaszocializáció (pp. 11-50). Budapest: Wolters Kluwer Kft.

Lajos, Á. (n.d.). A magyar nép játékai. Franklin-Társulat Nyomdája.

Lányiné Engelmayer, Á. (1996). Értelmi fogyatékosok pszichológiája I. kötet - Régi nézetek új megközelítésben. Nyomdaipari és Kiadói Szolgáltató Kft.

Lipócziné, Á., & Vekerdy, T. (2015). Dr. Vekerdy Tamás: „A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket.” jatekfarm.hu. Elérhető: https://www.jatekfarm.hu/dr-vekerdy-tamas-a-mesek-oldjak-vigasztaljak-megnyugtatjak-a-gyereket-110 [Hozzáférés dátuma: 2025. 02. 16.].

Malhotra, G. (2019). Study on effects of cartoons on Socio-Emotional Development of Preschoolers. Elérhető: https://old.rrjournals.com/wp-content/uploads/2019/05/1340-1344_RRIJM190404285.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.02.16.]

Megyeriné Runyó, A. (2018). Mese és/vagy digitális világ. In Fehér Á. & Megyeriné Runyó A. (Eds.), A mese szerepe a nevelésben, oktatásban: A Brunszvik Teréz Szakmai Napok keretében szervezett II. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konferencia kötete (pp. 154–163). Apor Vilmos Katolikus Főiskola és Martonvásár Önkormányzat. Elérhető: https://real.mtak.hu/78580/1/A%20mese%20szerepe%20a%20nevel%C3%A9sben_oktat%C3%A1sban.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025. február 16.].

Mesterházi, Zs., & Szekeres, Á. (Eds.). (2021). A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.

Miller, S., & Pennycuff, L. (2008). The power of story: Using storytelling to improve literacy learning. Journal of Cross-Disciplinary Perspectives in Education, 1(1), 36-43. Elérhető: https://www.people.wm.edu/~mxtsch/Teaching/JCPE/Volume1/JCPE_2008-01-06.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.03.01.]

Nagy, B. (1992). Táncosjátékok az óvodában. Óvónők Modern Kiskönyvtára.

Pál, E. (2015). A nők, ha gyorsan és lassan vásárolnak ... vásárlói döntéseik elemzése. In Zs. Hauck, É. R. Keresztes, V. Poreisz, & I. Tóbi (Eds.), Közgazdász Kutatók és Doktoranduszok II. Téli Konferenciája: tanulmánykötet (pp. 76-84). Pécs: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. Elérhető: http://publicatio.nyme.hu/662/1/DOSz_KTO_tanulmanykotet_final_u.pdf#page=76. [Hozzáférés dátuma: 2025.02.016.]

Párdányi, T. (Ed.). (1990). Az értelmi fogyatékosság felismerése gyermekkorban. Tankönyvkiadó.

Polcz, A., Dr. (1966). Bábjáték és pszichológia. In Báb Játékos oktatás (Népművelési Propaganda Iroda, pp. 1-10). Budapest.

Roobrouck, L. (2018). A mese szerepe a gyermek lelki egészségének támogatásában. In Fehér Á. & Megyeriné Runyó A. (Eds.), A mese szerepe a nevelésben, oktatásban: A Brunszvik Teréz Szakmai Napok keretében szervezett II. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konferencia kötete (pp. 147–153). Apor Vilmos Katolikus Főiskola és Martonvásár Önkormányzat. Elérhető: https://real.mtak.hu/78580/1/A%20mese%20szerepe%20a%20nevel%C3%A9sben_oktat%C3%A1sban.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025. 02. 16.].

Sági, Á. & Bálint, É. (2015). Gyerekek a tévéképernyők előtt. In. Kósa É. (Ed.), A Médiaszocializáció (pp. 51-98). Budapest: Wolters Kluwer Kft.

Sárkány, Zs. (2019). Fogyasztóból felhasználó. In Fehér Á. & Megyeriné Runyó A. (Eds.), A digitális világ hatása a gyermekekre: A Brunszvik Teréz Szakmai Napok keretében szervezett III. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konferencia kötete (pp. 141–147). Apor Vilmos Katolikus Főiskola és Martonvásár Önkormányzat. Elérhető: https://real.mtak.hu/92172/1/A%20digitális%20világ%20hatása%20a%20gyermekekre.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025. 02.16.].

Schickedanz, J. A. (1978). " Please Read That Story Again!": Exploring Relationships Between Story Reading and Learning to Read. Young Children, 33(5), 48-55. Elérhető: https://www.jstor.org/stable/42642611?read-now=1&oauth_data=eyJlbWFpbCI6ImVybmFAemFsa29kaS5odSIsImluc3RpdHV0aW9uSWRzIjpbXSwicHJvdmlkZXIiOiJnb29nbGUifQ&oauth_data=eyJlbWFpbCI6ImVybmFAemFsa29kaS5odSIsImluc3RpdHV0aW9uSWRzIjpbXSwicHJvdmlkZXIiOiJnb29nbGUifQ&seq=2 [Hozzáférés dátuma: 2025.03.01.]

Sherman, J. L. (1979). Storytelling with young children. Young Children, 34(2), 20-27. Elérhető: https://www.jstor.org/stable/42724156?read-now=1&seq=8#page_scan_tab_contents [Hozzáférés dátuma: 2025.03.01.]

Singer, N. (2022). YouTube Cartoon Business for Kids Entertainment and Learning. Journal of Positive School Psychology, 6(3), 8329-8340. Elérhető: https://journalppw.com/index.php/jpsp/article/view/5091/3314 [Hozzáférés dátuma: 2025.02.16.]

Sulinet.hu. (n.d.). A mese fogalma és fajtái. Tudásbázis. Elérhető: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-5-osztaly/a-mese/a-mese-fogalma-es-fajtai [Hozzáférés dátuma: 2025. február 16.].

Szalai, N. (2002). Csőrre töltve: a rajzfilmek agressziója. Iskolakultúra, 12(6-7), 159–165. Elérhető: https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/19682 [Hozzáférés dátuma: 2025. 02. 18.].

Szávai, I. (Ed.). (2017). A mese hídszerepe. Pont Kiadó.

Székely, É. H. (2016). A rajzfilm, mint a nyelvtanulást segítő eszköz. Filmtett 25 Erdélyi Filmes Portál. Elérhető: https://filmtett.ro/cikk/a-rajzfilm-mint-a-nyelvtanulast-segito-eszkoz [Hozzáférés dátuma: 2025. 02. 16.].

Szűcs-Winkler, H. (2019). Korai nyelvi fejlesztés digitális eszközökkel – esettanulmány egy anya szemszögéből. In Fehér Á. & Megyeriné Runyó A. (Eds.), A digitális világ hatása a gyermekekre: A Brunszvik Teréz Szakmai Napok keretében szervezett III. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konferencia kötete (pp. 152–158). Apor Vilmos Katolikus Főiskola és Martonvásár Önkormányzat. Elérhető: https://real.mtak.hu/92172/1/A%20digitális%20világ%20hatása%20a%20gyermekekre.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025. február 16.].

Tajnay, D. (2020). Milyen hatással vannak a Disney-filmek a gyerekek személyiségfejlődésére. Kollektív Magazin [online] Elérhető: https://kollektivmagazin.hu/2020/07/22/milyen-hatassal-vannak-a-disney-filmek-a-gyerekek-szemelyisegfejlodesere/ [Hozzáférés dátuma: 2025.02.16.].

Takács, M. (2021). Két világ polgárai. Gyermekek az offline és online kultúra hatásrendszerében. In Bús I. (Ed.), Gyermek-kultúra-pedagógia (pp. 58–68). PTE KPVK és Dienes Zoltán Gyermekkultúra és Pedagógiai Továbbképző Kutatóközpont. Elérhető: https://kpvk.pte.hu/sites/kpvk.pte.hu/files/kotet_vegleges_2021_12_13_elektronikus.uj.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025. 02. 16.].

Tamásné Dsupin, B. (2015). A népi játékok és a mozgás funkciója az óvodás korosztály személyiségfejlődésében. Debreceni Egyetemi Kiadó.

Tatárné Nagy, Á. (2022). Fejlesztésjáték: Népi játékok a fejlesztés tükrében. Tatárné Nagy Ágnes

TIP, P. (1986). Children & Television. Elérhető: https://www.weld.gov/files/sharedassets/public/v/1/departments/human-services/documents/b24c7b9a3601bb1dccda.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.03.01.]

Tóth, D. (2022). Digitális nevelés Útikalauz az internet, videójátékok és okoskütyük útvesztőjéhez 1+2 Budapest: Könyvmentorok

Tőke, A. (2024). A szülők kultúraátadó szerepének változásai, és azok hatása napjainkban. In Fizel N. (Ed.), Módszertani közlemények (64)(1), 50–63. Elérhető: https://www.americanaejournal.hu/index.php/modszertanikozlemenyek/issue/view/2625/462 [Hozzáférés dátuma: 2025. február 16.].

Tracey, M. (1995). Kids' Stuff”: Television Cartoons as Mirrors of the American Mind. Texas: West Texas A&M University. Elérhető: https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED386771.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.02.16.]

Violetta-Eirini, K. (2016). The child and the fairy tale: The psychological perspective of children’s literature. International Journal of Languages, Literature and Linguistics, 2(4), 213-218. Elérhető: https://ijlll.org/vol2/98-L009.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.03.01.]

VisikoKnox-Johnson, L. (2016). The positive impacts of fairy tales for children. University of Hawaii at Hilo Hohonu, 14, 77-81. Elérhető: https://hilo.hawaii.edu/campuscenter/hohonu/volumes/documents/ThePositiveImpactsofFairyTalesforChildrenLeilaniVisikoKnox-Johnson.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.03.01.]

Visy, P. (2015). Énkép és önértékelés a web 2.0 korában. In Kósa É. (Ed.), A Médiaszocializáció (pp. 258–287). Wolters Kluwer Kft.

Zóka, K. (2019). A világ befogadásának változásai kisgyermekkorban. In: Fehér, Á. & Megyeriné Runyó, A. (Eds.). A digitális világ hatása a gyermekekre: A Brunszvik Teréz Szakmai Napok keretében szervezett III. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konferencia kötete. (p. 159). Vác: Apor Vilmos Katolikus Főiskola és Martonvásár Önkormányzat. Elérhető: https://real.mtak.hu/92172/1/A%20digitális%20világ%20hatása%20a%20gyermekekre.pdf [Hozzáférés dátuma: 2025.02.16.]

Doboz bácsi- A biztonságos mesék tára